Yoshichika Takagi - House K

House K Japánban, Hokkaido szigetén található. A ház alapkoncepcióját a megrendelői igények határozták meg. A család Sapporo külvárosában vásárolt telket, ezt követően pedig felkérték Yoshichika Takagi-t leendő otthonuk megtervezésére. A megrendelők számára fontos volt a belső és a külső tér közötti kapcsolat, továbbá szerettek volna, olyan házban élni, ami  a rideg városi környezetbe belopja a falvak bensőséges hangulatát. A fedett, nyitott átmeneti tér gondolatának szükségszerű átértelmezéséhez, Hokkaido területén uralkodó, nem megfelelő klimatikus viszonyok vezettek. Az erős hideg szelek következtében, a tervező úgy döntött, hogy ezt a kapcsolatot pusztán vizuális milyenségében jeleníti meg a teraszajtó nagy üvegfelülete által. Azonban úgy érezte, hogy mindez nem elég a fent említett kapcsolathoz, ezért a külső teret ültette be a belső tér világába. Bent próbálta megteremteni a falvak hangulatát azáltal, hogy egy külső burokban dobozszerűen helyezte el a helyiségeket. Tervei során tanulmányozta ezeknek a dobozoknak a számát, és úgy gondolta, hogy háromnál több elemre van szükség ahhoz, hogy ténylegesen falusi hangulatot eredményezzen. Ezt az érzést a dobozok alakjával is megpróbálta hangsúlyosabbá tenni. A szobák formáját követi maga az épület is, hiszen a megrendelői igények között szerepelt az is, hogy a ház formája belülről is érezhető legyen továbbá, hogy a tetőterek bensőséges hangulatát tükrözze. A hat elemből ötben egy-egy helyiség foglal helyet, a hatodik pedig a terasz kijárataként hangsúlyozza a ház és a kert kapcsolatát. A dobozolt szobák rendező eleme pedig, a központi helyet elfoglaló konyha, és lakótér együttese.

Alphaville Architects - House Folded

A "Hajtogatott ház", az Alphaville építésziroda által tervezett 3 szintes épület, Osaka-ban, Japánban található. A vasbeton szerkezetű ház egy vékony, 80 m2-es telekre épült. A dinamikus tömegen belül a tereket egy hajtogatott válaszfal tagolja, ami a homlokzaton háromszögletű bemetszésként jelenik meg.
Tervezési elvek:
A hagyományos tervezési módszereket alkalmazva a terek téglalap alakúak és hasonló arányúak lennének, amik egymás mellé helyezve monoton és unalmas térbeli élményt eredményeznének. A tervezők ezt mindenképp el akarták kerülni, és egy újfajta megközelítéssel egy racionális, de mégis heterogén házat tervezni.
A térbeli tervezés egy paralelogramma alappal indult. Erre átlósan egy falat helyeztek, ami ketté osztja a teret. A fal felfelé haladva a három szinten át elfordul, és az oldalakkal párhuzamos lesz. A terek felosztásánál a Voronoi-elméletet alkalmazták, mely a megjelölt térbeli pontok közti részeket osztja fel egyenlő arányban. A tetőt ferde síkkal határolták, és egy zárt, intimebb teraszt alakítottak ki.
A tervezés eredménye egy szerkezetileg racionális és dinamikus épület, belül változatos és áramló terekkel.

H Arquitectes - 712 House

 Egy fiatal még gyermektelen házaspár kereste meg a H Arqiutectes építész irodát, hogy tervezzék meg családi házukat a lehető legkevesebb pénzből. Adott volt a megvásárolt háromszög alakú telkük Gualba városban, Spanyolországban. Az alaprajz és tömegformálás egy szokatlan háromszög geometriát kapott. Egyrészt a telek sajátosságai miatt, másrészt a gazdaságosság miatt. Az egész épület egy központi térből működik, nincsenek benne közlekedők. Szabadon tud a forgalom áramlani a ház magján keresztül.  Az tervezés elején az építtetők garázst, több fürdőszobát, nagyobb programú épületet szerettek volna. De sajnos a banktól nem kapták meg a kölcsönt, így a kezdeti 250000 euros költségvetést 120000 eurora kellett csökkenteni. Végül 160000 euro lett a vége. Ez kihatott az alaprajzi kialakításra, nem lett garázs, előszoba, több fürdőszoba. Lekerültek a burkolatok a belső felületekről. A koncepcióban fontos szerepet kapott a homlokzatok nyílásméretei, a környezet szoros kapcsolata a természettel. A homlokzat szerkezete egy réteges falszerkezet (perforált fal+légrés+tartószerkezet), előnyei: olcsó, csökkenti a hőhidat, természetesen szellőzik, egyszerű design. A belső kialakítása a költség csökkentés miatt, csiszolt ipari padló, fa nyílászárók, és fehér felületek. Minimalista, zord, és rendkívül kifejező, egyszerű eszközökkel. 

Sou Fujimoto - House H

A House H Tokió egyik sűrűn beépített lakónegyedében található, két felnőtt és egy gyermek számára. A tervező koncepciója szerint a ház belsejét egy fa felépítése ihlette. Olyanok az egyes szintek, mint  egy nagy fának az ágai, ahol meg lehet pihenni, beszélgetni, aludni. Fontos az ágak egymás közötti kapcsolata, az átlátás, a folyamatos jelenlét érzékelése az egyes szintek között. A padló és falfelületeken megnyitott zárt és nyitott nagyméretű felületek lehetővé teszik az átlátást.  Ezzel is arra emlékeztetve, mintha egy nagy fán lennénk, ahol az ágak között átlátunk és nincsenek zárt felületek. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes terek három dimenzióba összefonódjanak, átfonódjon a egyik a másikba szinte zárt térfalak nélkül. A belső geometriai elrendezés, vagyis az egymást követő üregek kialakítása egyrészt a fa motívum alapján került kialakításra, másrészt a tervező által vallott jövőbeni lakásforma alakította. A fa struktúrára volt kiindulása a lépcső törésszögeinek és felületeinek kialakításánál. A letisztult belső világ mindenhol fehér steril burkolat, a lépcsők készültek fa anyagból. A térszervezés egy európai embernek furcsa lehet elsőre, mivel a magánélet ezzel a belsővel nem tud úgy működni, mint ahogy ez megszokott lenne számunkra.

Jun Igarashi Architects - House O

A 'House O' egy egyszintes lakóház, ami Hokkaido keleti részén, egy erdészettel foglalkozó kisvárosban található. A Japánban megszokott szűk telkekhez képest az épület egy kiterjedt, nem korlátozott területen fekszik. A ház külső megjelenését az extrém klíma nagyban meghatározta. A téli-nyári hőmérséklet-ingadozás meglehetősen magas. A dobozok által kialakított zugok a hideg évszakokban védelmet nyújtanak a közvetlen széllökések és a csapadékkal szemben. Ezek a zugok egyfajta pufferzónaként is funkcionálnak. Nyáron a falak egymást árnyékolják, és ezáltal természetes ventiláció indul be.

A tervezés során először meghatározták minden tömeg ideális belmagasságát, megfelelő odafigyeléssel a tér tágasságára vagy intimitására. Legnagyobb tömegként a nappali található az épület központjában. A többi egység egyre alacsonyodik a középponttól távolodva. A tömegek elhelyezésénél fő szempont volt a különböző egységek megfelelő tájolása, és a közlekedőfelületek lecsökkentése.

High Land Design - House in Aoto

A House in Aoto Japánban, Tokyo Katsushika negyedében található, 2011 decemberében került átadásra. A telek északi oldala egy nagyon forgalmas útra néz, melyre egy 3+1 szintes házat (4. szinten nyitott tetőterasz) tervezett a High Land Design tervező iroda. A koncepció két lényeges eleme volt, hogy a zajos út és a zsebkendőnyi telekméret ellenére élhető lakóteret hozzanak létre 2 felnőtt és 2 gyermek számára. A tereket egy négyzetes terű, felülről megvilágított központi lépcsőre spirálisan fűzte fel a tervező, Masayoshi Takahashi. Alulról felfelé haladva egyre intimebbek a szintek funkciói: legalul a garázs és az iroda található, a középső szinten a nappali, az étkező és a konyha, míg legfelül a három hálószoba és a kijárat a tetőteraszra található. Az egymásba fűződő tereket mindig csak néhány lépcsőfok választja el egymástól, hogy a fel-le mozgást ne nehézségnek éljük meg, hanem térélményként. A funkciók közül a természetes megvilágítást kevésbé igénylőek ( pl. WC, fürdőszoba, raktár, kamra, gardrób) az északi, zajos utcafrontra kerültek, így az életterek, a nappali, a hálók a napos és csendes déli oldalra kerülhettek nagyobb nyílásokkal. A négyzetes geometria a ház látszólag véletlenszerűen elhelyezett nyílásaiban is visszaköszön: mindig az adott funkciónak megfelelő méretű és elhelyezkedésű ablakokat alkalmaztak. A ház vasbeton szerkezetű, homlokzata feketére festett, belső tereiben a falak, a lépcsőmellvédek, a plafon fehérre festettek, a lépcsőfokok és a padló pedig világos natúrfa burkolatúak.

Level Architects - House with SLIDE

Egy japán házaspár vágyának megvalósításaként épült meg ez a családi ház, egy olyan otthont szerettek volna teremteni három gyermeküknek, mely örökre megmarad emlékezetükben. Az építészek valamilyen formában a játszóház világát akarták belevinni ebbe az épületbe, így egy valódi csúszdarendszert terveztek a háromemeletes házba. A csúszdákból és lépcsőkből álló rendszer folyamatos szórakozást visz bele a mindennapi életbe.

Kazuki Nakamura és Kenichi Izuhara úgy tervezték meg a házat, hogy a szobák és egyéb helyiségek a ház magjában kaptak helyet, az egész ház kerületén pedig a csúszda- és lépcsőrendszer húzódik végig, melynek két kijárata van, egy a végén, egy pedig a felénél.
Az épület tömegformálásában is alkalmazzák az íves formát, kiemelve a csúszda helyét drasztikusabban kerekítik le az épületet, továbbá mind a négy sarok le van kerekítve.

A játékosságot kiemelő kivitelezés mellett fontos szerepet kapott a természetes fény. Világítóudvar és nagy, nem az utcafront felé nyíló üvegfelületek alkalmazása révén szinte az összes helyiségbe jut a napfényből.

Tadahiro Shimada - House in Ichijoji

Az ichijoji-i ház egy kisgyerekes pár számára épült Kyoto külvárosában. Az épület környezetében levő sűrű beépítés miatt a ház kialakítása alapvetően befelé forduló. Keleten és északon is nagyon közel elhelyezkedő szomszéd épületek eredményezik, hogy a megnyitások délnyugatra és délkeletre kerültek. Az elrendezés fő meghatározója a belső privát tér létrehozása, melyet egy belső "fény kémény" segítségével alakított ki az építész. Erre a ház magjában levő kétszintes térre fűződnek fel az épület helyiségei és az erre néző belső ablakok segítségével alakul ki egy téri játék, ami a távolság érzetet növeli az átlátások, elválasztások által. Az első szinten találhatóak a közösségi terek, nappali, étkező, konyha, magában foglalva a " japán stílusú teret" megemelt padlóval és könyvespolcos térelhatárolással. A második szinten helyezkednek el a hálószobák, a hozzájuk tartozó terasszal, továbbá egy tanulószoba és egy raktárszoba. Az első látásra szokatlannak tűnő befelé nyitása az épületnek valójában teljesen ésszerű építészeti kialakítás, az adott környezetre reagálva.

Atelier Shinya Miura - Izukougen House

A ház alapkoncepciója a telek földrajzi adottságaiból indult ki: a viszonylag magasabban lévő telek az óceán közelében van és a megrendelők (egy házaspár) számára fontos volt a kilátás a tengerre.
Az épület legfontosabb része az a 3db bevilágító, amelyek köré szerveződnek a funkciók. Az egyes bevilágítók köré csoportosulnak a privát, közösségi és a kiszolgáló funkciók. Emellett a bevilágítás és a szellőzés funkcióját is ezek a bevilágítók látják el.
A homlokzatokon az ablakok játéka említésre méltó. Az épület egyszintes, ennek ellenére az ablakok különböző magasságokban kezdődnek. az Épület erős longitudinalitását a keleti homlokzaton lévő ablakok oldják. Ugyanez a keleti homlokzat néz az óceánra és a dús növényzetre a környéken, illetve a kertre.
Azért választottam ezt az épületet, mert nem érződik rajta hogy  "japános": szerintem lakható, kényelmes és szerethető lakóház.

Atelier Bow-Wow - House Tower

  A House Tower tervezésénél a koncepció a rendelkezésre álló hely maximális kihasználása volt.
  A közel 3 méter széles foghíjtelken (42,25 négyzetméter) a házat a telek hosszának egyharmadával húzták vissza és az így létrejött előkerttel az utca szűkös érzetét próbáltak feloldani. A maximális beépítési magasságot kihasználva  pedig egy 3*6*11,4 méter befoglaló formájú  torony épült.
 A belső térben is hasonlóra törekedtek: válaszfalak helyett a torony középső tengelyétől eltolt közlekedőmaggal választották el a funkciókat. A spirálisan szerveződő, felfelé törő térben  a lépcsők és a "félbevágott" födémlemezek szinteltolásai miatt izgalmas átlátások keletkeznek. Az áramló tér, az eltérő belmagasságok és a változó  látótávolságok miatt  a kis hasáb is tágasabbnak, élhetőbbnek tűnik.
 A látszóbeton torny homlokzatán az eltérő nagyságú és állasú félköríves záródású ablakok nem kimondottan a belső tér rendszerét tükrözik, hanem  a környezetre reagálnak.
 A házat Yoshiharu Tsukamoto and Momoyo Kajima által alapított Atelier Bow-Wow építésziroda tervezte egy művész házaspárnak 2006-ban.
prezentáció anyaga

Palladio – Strandbaden

 Ez a nyaraló egyszerű megjelenésével, átlátható, tiszta szerkezetével elegáns  keretet ad a nyári üdülésnek. A közös kikapcsolódás bázisa lehet, a strandolás, biciklitúra, vagy egy szimpla séta után is a családtagok együtt lehetnek akár huzamosabb ideig is, közös térben. Érdekes ellentétként jelenik meg a belső egység mellett a külső tagoltság: a negatív sarkok külön-külön helyként használhatók: terasz, parkoló, tároló, a kert meghosszabbítása, és egyéb funkciók is. A földszinten vizesblokk,tároló, egy háló-sarok és a közös funkciók kaptak helyet, fent tároló és háló kapcsolódik a központi magasabb légtérhez. A hálók, tárolók és a bejárat 210-es belmagassága jelzi, nem próbál teljes értékű ház lenni. A nyaraló az otthontól formában eltérő legyen, akár az életmód e pár hétre/hónapra.

Tezuka Architects - Roof House

Már korábban találkoztam az interneten ezzel a házzal, természetesen nekem is tetszett. Egy remek ötlet, melyet valójában maga a család ihletett. Az egykori itt álló ház különleges használatából adódott az ötlet a tervező számára, miszerint a régi házon is volt egy tetőbevilágító ablak, amelyen rendszeresen a család minden tagja ki-be mászkált és az egykori cserép tetőn töltötte szabadidejét, itt ettek, beszélgettek sokszor.
Nos ezt az igényt szolgálja a Tezuka által tervezett "Roof house". A szokásosnak mondható lakóegység fölé szerveződik egy eltérő különleges, mondhatni közösségi tér.  A lakásban található egy konyha, mellette a fürdő, majd egymás után sorolódnak a hálószobák illetve közben beékelődik a gyerekek tanulószobája. Ezen "L" alakú térszervezés veszi körül a nappalit. Minden fontosabb szobából vezet felfelé hol egy stabilabb lépcső, hol egy egyszerű létra. A járható tető több funkciót is rejt, nemcsak kiülési lehetőség magára a tetősíkra, kialakítottak egy étkezőt, egy kandallót és , számomra meglepő volt, egy zuhanyt is.
A házről írt cikkekben választ kaptam arra, miért barátságos másoknak és nekem is ez a ház. Valószínűleg mindenkiben benne van az az érzés, ha jó idő lesz, hogy valamilyen nyitott térbe vágyik. A legtöbb ember esetleg csak azt teheti meg, hogy kimegy az erkélyre. Miért ne tehetnénk meg ezt egy olyan tágas helyen, gyönyörű kilátással, mint maga a tető tere.

On design - Yokohama Apartment

Meglepő térrendszer, meglepő használat.
Maga a ház már elsőre érdekesnek tűnt, de akkor még mindössze az átmeneti terét és a szembetűnő konyhapultot vettem észre. Furcsának találtam, de erre a házra különösen igaz, hogy egyben kell nézni, méghozzá a történetével együtt.
A ház 4 lakóegységből épül fel, melyeket szinte spirálisan feltekeredő lépcsők által lehet megközelíteni a lenti közös térből. A ház fontos része a lépcső, hol a külső tér része, hol a belső tér része, hol a kettő között áthaladva alkot átmeneti teret pihenője, illetve a lépcsőház részei a kisebb nyitott teraszok. A lakóegységek úgymond a "közönségtől" elzárva az emeleten úgy működnek mint kis egy szobás lakások, fürdővel, kisebb "konyharésszel". Azonban az izgalmas dolgok lent történnek. A lenti utca felé nyitott tér a közösségi tér, amelyre valóban illő a közösség jelző, hiszen ez az a tér, ahol minden héten, s napon más és más esemény zajlik. Teret ad a fiatal itt lakó építészek, művészek közös elmélkedéseihez, és a csakugyan általuk rendezett programoknak, mint bábszínház, hegedűkoncert, kézműves kísérletek és egyéb érdekes események, melyeken a meghívott gyermekek, felnőttek részt vesznek. Ezek valóban fontos események,  blog is készül róluk. Ez az átmeneti tér persze a hétköznapokban a közös étkezés színtere is, illetve innen nyílnak még raktárak és egy lenti mosdó is.
Meglepő élmény volt Yokohama Apartment felfedezése, mert mindig olyan dolgokkal szembesültem amire nem is gondoltam volna. Egy ház, amelyben fiatal építészként biztosan szívesen laknék.

KINO architect - Branch House

Privát lakás egy négy személyes család részére Fukushima környékén, Japánban. A közösségi helyek kezelése a formálás központja, a privát funkcióik, mint egy keret, ágaznak le a ház központjáról.

A ház a telek hosszú oldalán helyezkedik el, a földszintes épület szignifikánsan hátrál az utca vonalától, hogy privát távolságba kerüljön a szomszédoktól. Minden egyes ág függőlegesen futó panalek zárt sorával záródik, játékos és aszimmetrikus profilt rajzol ki, kontrasztban, a függőleges falak világos vonalával, hangsúlyozva a négy széttartó szárnyat, azt a benyomást keltve mintha egy hatlamas tömegből lenne levágva.

A központban, a nappali és az ebédlő tere lett az elrendezés magja, melyről leágazik a szülői háló, a gyerekek szobája, a konyha, a fürdőszoba és a vendégszoba. Minden egyes szobának van padlástere, ami megfelelő tárolást biztosít vagy játékteret a gyerekek szobájában, melyet létráról lehet elérni.

Az épületben az oszlopok sorozata támaszt ad és kiemeli a ritmust. A tetőstruktúra fából készült, melyet négy kert vesz körbe, melyek funkciója változhat a jövőben. A távolságok a szobák között elősegítik a természetes benapozást és szellőzést. A terpeszkedő elrendezés elősegíti az ellenállást a lehetséges földrengésekkel szemben.

A házat teraszok veszik körül, melyeket a túllógó tető véd. Az északi homlokzaton lévő ívelt nyilás képezi a bejárást az egyik teraszra az utcáról.

A ház nem csak mostani használatra készült, hanem hogy kövesse a családot, ha az életstílusuk változik.

SAMI-arquitectos - House CZ

Inês Vieira da Silva, Miguel Vieira [SAMI-arquitectos] által tervezett családi ház Portugália egy kis szigetén található, a Csendes-óceánon. A koncepció az volt, hogy az épület 4 egysége minél jobb kilátást kapjon a terep figyelembevételével. A köztük kialakult tér pedig a nappali lett, mely összeköti a téglalap alakú egységeket. Így kaptak egy különleges, konkáv formájú családi házat.
Külső burkolatként sötétre festett fát alkalmaztak, mely benyúlik a 4 doboz falaira is, így kötve össze a kintit a bentivel. Hatalmas üvegfelületekkel kapcsolódik a kerthez.
Azért ezt az épületet választottam, mert megtetszett a nagyvonalúsága, a sötét burkolat és a benti fehér fal adta kontraszt találkozik az épület környezetével.

Sculp(IT) Architecten - A "piros-lámpás" ház

Ez a különleges ház Belgiumban, Antwerpenben található, az egykori "piros-lámpás" negyed közepén. A különleges történelemmel rendelkező hely pedig egy különleges házat eredményezett. Silvia Mertens és Peter Peerlings a Sculp(IT) Architecten építésziroda alapítói úgy döntöttek, hogy itt rendezik be korántsem szokásos életüket.

A terület múltja ihlette ezt az igencsak exibicionista házat. A ház mindössze 2,4 m széles és 5,5 m hosszú, összesen 60 m2 és 5 szintes. Ez az iroda főleg kísérleti otthonok megteremtésével foglalkozik, azon belül is a konténer-építészet ihlette meg őket leginkább. Hitvallásuk szerint, ha megteremtjük az alternatív lakást, az magával hozza az alternatív életmódot és szokásokat.

Saját otthonuk teljesen nyitott, minden szinten más funkció található (a földszinten az iroda, az elsőn a konyha és étkező, a másodikon a nappali, a harmadikon a háló és egyfajta fürdő, a tetőn pedig egy kád.). Az ablakban elhelyezett fények pedig az egykori bordélyok hangulatát idézik.

Az épület 3 hét alatt készült el: a kétrétegű fa födémeket acélváz tartja a szomszéd házak falához rögzítve. A szinteket acél csigalépcső köti össze, melyet egy darabban emeltek be a födémek elkészülte után. Emellett 3 PE cső halad végig a szintek között, ami a fűtést, áramot és csatornát biztosítja.

A ház teljesen átlátható, kivétel a tetőn lévő kád: az az egyetlen privát tér, mert oda nem mindenki csak a szomszéd ház tetején lévők láthatnak be. Az egyedi alak egyedi bútorokat igényelt, melyet szintén ők terveztek, főleg acélból.